A Dunakanyar Szarvasgombász Egyesület állásfoglalása a rendelettervezetről

Tisztelt FVM,

bár a szakmai egyeztetésben részt vettünk, a földalatti gombák gyűjtését szabályozó rendelet végső előterjesztéséről nem kaptunk semmiféle írásos anyagot. Talán azért, mert véletlenül el lett írva az Egyesületünk neve. Tehát, a Dunakanyar Szarvasgombász Egyesület nevében lenne egy pár észrevételünk:


Az Előterjesztés célja c. fejezetben azt írják, hogy az Északi-Középhegységben jelentős mennyiségű szarvasgomba fordul elő. Ez csak részben igaz, a Bükkben valóban sok gombát gyűjtenek, de pl. a Mátrában vagy a Pilisben már nem. Ezért nem venném egy „egységbe” az Északi-Középhegységet. Földalatti gombákat valóban mindenhol lehet találni, de a gazdaságilag, gasztronómiailag értékes fajokat elég kevés helyen lehet gyűjteni.

Az V. Egészségügyi hatások c. fejezetben állítottak sem állnak meg teljesen. Az erdei gomba valóban egészséges táplálék, a földalatti gombák (szarvasgombák) viszont inkább fűszerek. Felhasználásuknál csak grammnyi mennyiségeket használnak, ennek élettani hatása igen csak csekély. Tehát inkább élvezeti értékkel bírnak.

A 2.§ (2) pontja az előzetes egyeztetéseknél nem vetődött fel, a legutolsó megkapott anyagból is hiányzik (2010. január 12.-i megbeszélés). Ennek szabályozása szerintünk indokolatlan, eredményesebb lenne, ha a szabályozás a kiadott engedélyek számának maximalizálásával történne.

A 2.§ (3) pontjában nincs meghatározva, hogy kik az „illetékes hatóság”, kik ellenőrizhetik a triflászt.

A 3.§ (3) pontjában leírtakkal teljesen egyetért az Egyesületünk.

Az 5.§-nak -véleményünk szerint- tartalmaznia kellene a kiemelő szerszámra vonatkozó részt. [6. § (1) A trifla felszedését a triflavadászkutya által megjelölt ponton a talajvédelem és a gomba micéliumok kiszáradásának védelme szempontjainak figyelembe vételével kell végrehajtani, a célnak megfelelő legfeljebb 5 cm élhosszúságú eszköz segítségével. 2010. január 12.-i megbeszélés]

Az 1. melléklet 3. pontjában lévő gombáknál szerintünk ki kellene hangsúlyozni, hogy az itt felsorolt gombáknak NINCS gasztronómiai, gazdasági értékük, csak az előző két pontban szereplőknek. Tehát ezek a fajok kizárólag tudományos célból gyűjthetők. Talán ezt be lehetne illeszteni a 3.§ (1) pontjába „ A gasztronómiailag értékes trifla fajokat…”

A rendeletből teljesen kimaradt a képzés szabályozása, sem a triflavadászkutyák képzését, sem a (és szerintünk ez a fontosabb) gyűjtők képzését nem tárgyalja. Ez az előző tervezetben benne volt:

„2. §

(1) Triflát csak az a személy gyűjthet, aki a (2) bekezdés szerinti képzésen részt vett, és azt eredményesen elvégezte.

(2) Képzést az a felnőttképzési intézmény szervezheti, amely szerepel a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 9. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, továbbá képzési programját és értékelési rendjét az FVM jóváhagyta.

(3) A képzést eredményesen elvégzők számára a képzés szervezője tanúsítványt állít ki.

(4) A tanúsítvány másolatát a képzés szervezője a képzés lezárását követő 8 napon belül megküldi a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: az erdészeti hatóság központi szerve) részére. „

Véleményünk szerint ez lenne a rendelet legfontosabb része, hogy CSAK képzett, vizsgázott gyűjtő szedhessen szarvasgombát. Úgy gondoljuk, a kutyák vizsgáztatása helyett inkább a gyűjtő vizsgáztatását kellene előtérbe helyezni. A helytelen gyűjtésből eredő károkat soha nem a kutya okozza, hanem az ember. Tudomásunk szerint egyetlen EU országban sem kell vizsgáztatni a szarvasgombász kutyákat. Fontosnak érezzük, hogy minden gyűjtő legyen tagja valamelyik szarvasgombász egyesületnek. A vizsgát a helyi egyesület bonyolíthassa le, adjon ki engedélyeket. Ezt a vizsgát évente, kétévente meg kelljen újítani.

Köszönjük szépen, hogy Egyesületünket is bevonták a rendelet tervezési munkáiba. Egyesületünk teljes mértékben egyetért azzal, hogy szükséges egy törvényi szabályozás a földalatti gombák gyűjtésére, védelmére. Azt viszont fontosnak érezzük, hogy a rendelet valóban beválthassa a hozzá fűződő reményeket, valóban védje az erdei élőhelyeket, mint ahogy ez az előterjesztésben indokolva is van.


Észrevételeinkkel, javaslatainkkal ezután is szívesen segítjük a Minisztérium munkáját,


Üdvözlettel

Dunakanyar Szarvasgombász Egyesület vezetősége

2010-04-27

Előadás a szarvasgombákról

A Magyar Mikológiai Társaság előadóülése

KOVÁCS GÁBOR: INTERKONTINENTÁLIS SZARVASGOMBÁK. ÚJABB EREDMÉNYEK A HOMOKI SZARVASGOMBÁRÓL ÉS A MATTIROLOMYCES NEMZETSÉGRŐL

április 28.
SZERDA, 18:00
Az előadás helyszíne: ELTE, Természettudományi Kar, Biológiai Múzeum földszint (1117 Bp., Pázmány Péter sétány 1/c)

breaking news!!! .../2010. (...) FVM rendelet a földalatti gombák gyűjtésére vonatkozó szabályokról

Régóta lehet arról hallani , hogy készülőben van a tavaly megszületett erdőtörvény szarvasgomba-gyűjtést szabályozó rendelete. Néhány minisztériumi egyeztetésen mi is részt vettünk a Dunakanyar Szarvasgombász Egyesületet képviselve, ezek során voltak pontok, ahol  közeledett a mi álláspontunkhoz a tervezet, volt ahol nem. Végre az fvm honlapján nyilvánossá vált a rendelettervezet egy állapota, Véleményezési határidő: 2010. május 5. Hamarosan közzétesszük a DSZE vezetőségének legfrissebb álláspontját és a véleményezés során tett javaslataink.

EDIT: most jobban átolvasva a szöveget, ez jelentősen eltér az általunk korábban látott verzióktól, nagyon sok mindent hiányolunk belőle.

A tervezet szövege:


.../2010. (...) FVM rendelet a földalatti gombák gyűjtésére vonatkozó szabályokról

Szakasz: közigazgatási egyeztetés

Véleményezési határidő: 2010. május 5.
MUNKAANYAG
A MINISZTÉRIUM VÉGLEGES ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdésének 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:


1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed az 1. melléklet szerinti, gyűjthető földalatti gomba fajokra (a továbbiakban: trifla), azok erdőben történő gyűjtésének feltételeire, így különösen a gyűjtés módjára és idejére.

(2) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a triflára az étkezési célra forgalomba hozott vadon termő gombák részletes élelmiszerbiztonsági előírásairól szóló FVM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.


2. §

(1) A trifla gyűjtése az erdőgazdálkodó által kiállított előzetes írásbeli engedély alapján végezhető.

(2) Az erdőgazdálkodó jogosult a gyűjthető trifla mennyiségét az írásbeli engedélyben meghatározni.

(3) Az engedélyt a gyűjtő a triflagyűjtés során mindig köteles magánál tartani, és az illetékes hatóságoknak felszólításra köteles azt bemutatni.


3. §

(1) A gyűjthető trifla fajokat, valamint azok gyűjtési idejét az 1. melléklet 1. és 2. pontjai tartalmazzák.

(2) Az 1. melléklet 3. pontja szerinti fajok csak kutatási céllal, a gyűjtés helye szerinti illetékes erdészeti hatóság engedélyével gyűjthetők.

(3) Amennyiben az 1. melléklet 1. és 2. pontja szerinti fajokat a gyűjtési időn kívül, valamint a 3. pont szerinti fajokat, a (2) bekezdésben előírt engedély hiányában találják meg, azokat fellelésük helyén a lehető legkisebb talajbolygatással vissza kell temetni.


4. §

(1) Triflát gyűjteni - az azt alkalmazó felelősségére - kizárólag igazoltan trifla keresésére kiképezett kutyával (a továbbiakban: triflavadászkutya) lehet.

(2) A triflavadászkutyákra a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Egy gyűjtő egyidejűleg legfeljebb két triflavadászkutyával gyűjthet.


5. §

(1) A trifla felszedését a triflavadászkutya által megjelölt ponton az erdő talajának védelme és a gomba micéliumok kiszáradás elleni védelme szempontjainak figyelembe vételével kell végrehajtani.

(2) A trifla gyűjtése során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 69. § (1) bekezdésben megfogalmazottak figyelembevételével tilos:
a) az általános talajmunka: ásás, kapálás, gereblyézés;
b) a növények gyökérzetének indokolatlan károsítása;
c) az éretlen gomba gyűjtése;
d) a szarvasgomba fészket betemetetlenül hagyni, vagy nem az ott kitermelt talajjal betemetni azt;
e) a szarvasgomba keresése és gyűjtése az éjszakai órák alatt: a hivatalos naptár szerinti napnyugta és napkelte közötti időszakban.

6. §

(1) A gyűjtő köteles a gyűjtésről éves naplót (a továbbiakban: gyűjtési napló) vezetni.

(2) A gyűjtési napló az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a gyűjtő neve és lakcíme,
b) a 2. § (3) bekezdés szerinti okirat száma, az okirat megszerzésének ideje, és helye,
c) a triflavadászkutya/kutyák vizsga száma,
d) a gyűjtött gomba faja, mennyisége (grammban), a gyűjtés ideje (év, hónap, nap), a gyűjtés helye (községhatár).

(3) Az első gyűjtési naplót a gyűjtő az erdészeti hatóság központi szervétől kapja meg.

(4) Ha a gyűjtési napló betelik, vagy megsemmisül, további napló az erdészeti hatóság központi szervétől igényelhető, a meglévő - a megsemmisülés esetét kivéve - régi napló leadásával.

(5) A gyűjtési napló a (2) bekezdés d) pontja szerinti adatait a gyűjtőnek a gyűjtés helyszínének elhagyása előtt kell kitölteni.


7. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 4. § és a 6. § rendelkezései 2011. január 1-jén lépnek hatályba.


Forrás: FVM - Jogi Főosztály

2010.04.26. 14:54

kucsmagomba vadászat

a netgombászokkal. ez volt teríték!
fotó: Móni.

DSZE közlemény

Az alábbi levelet Zagyva Imre a Dunakanyar Szarvasgombász Egyesület elnöke írta és ebben a minőségében a DSZE hivatalos állásfoglalásképpen is értelmezhető. Minden sorával egyetértek és ezért teszem ki ide is. Végtelenül szomorú, hogy itt tartunk. Annyit tennék még hozzá, hogy a mi kereskedő cégünk ilyenkor egyáltalán NEM vásárol szarvasgombát és ha más cégek és magánszemélyek is így tennének, bizonyára nem lenne értelme ennek a szezonon kívüli etikátlan és törvénytelen gyűjtésnek.

Kedves Kollegak,

tobb helyrol hallottam, hogy az Alfoldre most is jarnak le gyujtok es gyujtenek szarvasgombat. Errol sajnos hetvegen magam is meggyozodhettem, mikor Nemzeti Parkos barataim elvittek megmutatni, hogy mit hagytak maguk utan.

Gondolom nem nagyon kell leirnom, hogy ez mennyire karos, de emlekeztetoul alljon itt nehany indok:

- gasztronomiailag ezeknek a gombaknak az erteke nulla. Tobbet art a gomba gomba megitelesenek, ha valaki ilyen gombat vesz, nem igazan lehet csodalkozni, ha csalodik ezutan benne.

- hagyjuk ezeket a kenyszererett, rothado gombakat a helyen, hagy tudja a sporajat "elszorni", terjeszteni. Amugy is tulgyujtottek az erdok, legalabb tavasszal tudjon egy kicsit regeneralodni.

- az esonek koszonhetoen (ha csak nem jon a nyareleji aszaly) eleg jo idenynek nezunk elebe. Ha most megbolygatjuk a talajt, tonkretesszuk a primordiumokat, akkor nem lesz mit szedni nyaron. Rengeteg kucsmagomba van, mar lehet majusi pereszket es szegfugombat is gyujteni. Legyunk egy kicsit turelmesek!

- az Alfoldon (legalabbis a NEFAG erdejeiben lasd: http://nefag.hu/ewPortal3.icom?shopid=nefag&language_code=hu&ewitem0=nefaghu_90 ) junius 15.-tol az ev vegeig lehet gyujteni. Ha valaki idenyen kivul es ENGEDELY nelkul gyujt az buncselekmenyt kovet el.

Remelem ez reszemrol csak ures szocseples volt es Tagjaink kozul  mindenki betartja az etikai, termeszetvedelmi eloirasokat es az erdotorveny idevonatkozo reszeit.

Udvozlettel
Zagyva Imre
DSZE elnok

szarvasgomba-vadász játék

Aki - így szezonon kívül - nem akar kiesni a szarvasgomba vadászatból, annak kiváló gyakorlási lehetőség ez a mókás kis játék. Nem játszottam végig, de úgy tűnik szintenként egyre több a disznó!

heti rémisztgetés

további érdekes videók a kullancs okozta betegségekről

A csiperkegomba és a szarvasgomba termesztése

Ez a kiadvány 1909-ben jelent meg , a szarvasgombával 6 oldalon foglalkozik, nem épp tudományosan, Köszönöm Attilának a képet és az infót!

A szarvasgomba genomjáról

Az elmúlt két hétben a périgordi szarvasgomba géntérképének elkészítéséről volt hangos a világsajtó, melynek alapját egy francia-olasz kutatócsoport "Périgord black truffle genome uncovers evolutionary origins and mechanisms of symbiosis" című, a Nature folyóiratban megjelent cikke képezte. A kutatás - melynek folyamatáról már lehetett ezen a blogon olvasni - megállapította, hogy a különböző termőhelyen gyűjtött gombáknak enyhén eltérő a genetikai állományuk, mely elsősorban az általuk kibocsájtott illatanyag összetételében mutatkozik meg. Külön érdekesség, hogy a kutatók leírták a szarvasgomba illatképző mechanizmusát is, immár bizonyított ténnyé téve ezt az eddig megválaszolatlan kérdést is, hiszen mindeddig nem voltunk biztosak abban, hogy maga a gomba vagy éppen a perídiumon élő baktériumok okozzék-e a fenséges illatot. Mostantól bátran kijelenthetjük, hogy igen, a gomba adja az illatot.

A kén metabolizmusának szerkezeti működése a Tuber melanosporum termőtestében.

A kép az eredeti publikációból származik.

Egyértelműnek látszik tehát, hogy ha ettől arrafele egy éttermi séf egy adott illaösszetételt kedvelve rendel gombát, mondjuk Provence-ból, akkor nem szúrhatják ki a szemét umbriai gombával. Csak rá kell bökjön a kézi géntérképellenőrző ketyeréjére és máris világosan látja a különbséget. Természetesen ahhoz, hogy ez realitássá váljék, még el kell teljen némi idő, de az kétségtelen, hogy a minőségi gombával való becsüetes(ebb) kereskedés jövőjét vetíti előre.

Egy másik érdekes következtetése a tanulmánynak, hogy a szarvasgombák is két nemre oszthatók, így van női illetve hím ivarú spóra is. dr. Claude Murat - a tanulmány egyik szerzője szerint - ez a felismerés jelentősen előgördíti a szarvasgombatermesztést érintő kutatásokat, hiszen bizonyosnak tűnik az, hogy azok a gazdafák, amelyek mindkét spórával érintkezve képeztek mikorrhizát nagyobb valószínűséggel hoznak termést.

A Tuber melanosporum genomjának tájképe.  

A kép az eredeti publikációból származik.

DSZE szolgálati közlemény

Kedves Tagtárs!

A Dunakanyar Szarvasgombász Egyesület Elnöksége meghívja Önt

2010. május 1-én, szombaton 1000 órakor

a Kismaros, Duna-parti részen tartandó éves rendes közgyűlésére.

Napirendi pontok:
1. Új tagok felvétele, meghallgatása, megszavazása (kb. 30 perc)
2. Elnöki megnyitó és beszámoló, a beszámoló elfogadása (kb. 30 perc)
3. Elnökségi tagok megerősítése és tisztújítás (kb. 45 perc)
4. Alapszabály módosítása (kb. 5 perc)
5. A 2010-2011. évi munkaterv és költségvetés ismertetése és elfogadása (kb. 20 perc)
6. Egyebek

A közgyűlés közben bográcsban ebédfőzés (ennek várható költsége kb. 1000 ft/fő), utána kirándulás a Börzsönybe, ahol akár ritka, tudományos szempontból érdekes földalatti gombákat megtalálására is trenirozhatjuk kutyáinkat.
Megkérnénk minden belépni szándékozó érdeklődőt, hogy jelenjenek meg a közgyűlésen, mivel az Alapszabály szerint csak akkor lehetnek az Egyesület tagjai, ha Őket a Közgyűlés beszavazza.

Közgyűlésünkön minden Tagtársunk részvételére és támogatására számítunk és felhívjuk figyelmüket, hogy nincs lehetőség arra, hogy a távol maradó Tagtársainkat más – írásban meghatalmazott – Tagtársak képviseljék. Határozatképesség hiánya esetén, az ismételten összehívott közgyűlésre ugyanezen a napon 1030-kor kerül sor. Felhívjuk tisztelt figyelmét, hogy a határozatképesség hiánya miatt ismételten összehívott közgyűlés, – az eredeti napiredben szereplő kérdésekben – a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.

Budapest, 2010. április 7.

Tisztelettel:

Zagyva Imre
elnök


e-mail: szarvasgombaszegyesulet(kukac)gmail.com
dsze.hu 
 
Helyszínnel kapcsolatos bővebb felvilágosítás : 06 702841178

Gaston and the Truffle Hunters

!Az év előadása!

április 2. péntek 17:00  Szarvasgomba termőhelyek és a geológia.


Előadő: Dr. Kuti László, Magyar Állami Földtani Intézet.
Helyszín: Gödöllői Királyi Kastély.
GYERTEK! 
A belépés díjtalan, mindenkit szeretettel várunk!

Eladó gombászkutya

Jelenleg két gyakorlott de fiatal gombász vizsla is vevőt keres. Tel: +(36) 70 418 2508

szarvasgomba genom

2007 áprilisában írtuk, hogy elindult a francia szarvasgomba (Tuber melanosporum) genom teljes feltérképezését célzó projekt. Ma pedig sok helyen olvashattunk arról, hogy eredményesen befejeződött. Néhány cikk a témáról:
The New York Times,
genomika blog,
fogyasztok.hu,
hvg.hu
A téma tényleg nagyon érdekes, remélem nemsokára mi is írunk a kérdésről bővebben.

A gombanevek helyesírásáról

Ez a bejegyzés eredetileg a román nyelvű blogunkra készült, hiszen ideát erőteljes jelenségként könyvelhetjük el a szarvasgombás honlapok szaporodását, melyek többségén halmozottan lehet helyesírási hibákkal találkozni. A probléma hátterét egyrészt a tudatlanság, másrészt az egymástól való másolás adja, hiszen a legtöbb újkeletű oldalon ugyanazokkal a hibákkal szembesülünk. De lássuk a konkrétumokat:

1. Bevezető: A biológiában a fajok mindegyike tudományos nevet visel, amelyet latin névnek, illetve rendszertani névnek is szoktak nevezni. A fajok tudományos nevei két szóból álló, kettős (binomiális vagy binominális) nevek. Az ilyen nevek (binomenek) rendszerét kettős nevezéktannak (binomiális/binominális nomenklatúrának) is nevezik. A kettős nevet alkotó első szó a generikus név (nemi vagy nemzetségnév), amely azt a nemet (állatoknál), illetve nemzetséget (növényeknél és gombáknál) adja meg, ahová az adott faj tartozik. A kettős nevet alkotó második szó a specifikus (faji) megkülönböztető név, amely megkülönbözteti az adott fajt a nem, vagy nemzetség többi fajától. (Forrás: Wikipédia). A tudományos nevet követően rövidített formában feltüntetik annak a személynek a nevét is, aki az adott fajt a kettős nevezéktan szabályai szerint először leírta. A latin neveket jellemzően dőlt betűkkel írjuk, melyben a nemzetség nevét mindig nagy, a faj nevét pedig mindig kis betűvel írjuk. A szerző nevét esetenként lehet vastagítani, de ez nem kötelező érvényű. Például:

Nyári szarvasgomba (Tuber aestivum Vitt.)

a gyakran használt hibás változatok:

Tuber Aestivum

Tuber aestivum vit.

Tuber aestivum Vitt

Tuber aestivum vittadini

TUBER AESTIVUM

2. Isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum Pico)

Olaszországból származtatható ennek a gombának a hibás megnevezése és nevének helytelen írása, ugyanis az olaszok ezt a gombát Tuber magnatum picó-nak nevezik, a Pico nevet mintegy beleépítve a gomba latin nevébe. A Pico szócska pedig valójában nem más, mint Vittorio Pico olasz mikológusnak a családneve, aki 1788-ban Melethemata inauguralia. De fungorum generatione et propagatione címen publikált disszertációjában összesen három gombafajt írt le. Ezek: Tuber magnatum, Tuber albidum és Tuber rufum. A Tuber magnatum nevet végül 1831-ben Carlo Vittadini véglegesítette, ezáltal megszűntetve a gomba többi szinonimáját, mint a Tuber griseum De Borch, Tuber griseum Persoon etc.

Fontos megemlíteni, hogy a latin névnek a leírójával való együttes megjelenítése csupán tudományos értekezésekben szükségszerű és kívánatos, a kereskedelemben és az általános szóhasználatban egyenesen fölösleges, nagyzó. Főleg akkor, ha nem írják helyesen. Éppen ezért ennek a gombának a neve Tuber magnatum és nem Tuber magnatum pico. Amennyiben mégis teljesen kiírnánk, akkor helyesen:

Tuber magnatum Pico

3. Tuber Brumare

Igen. Itt is van egy kisebb félreértés. A gomba neve ugyanis a latin brumalis szóból származik és nem a hasonló jelentésű francia brumaire-ből. A gombafajt szintén Carlo Vittadini írta le, ezért helyesen:

Tuber brumale Vitt.

kucsmagomba

Kucsmagombát vennék!
06 70 2841178

Videó a Gödöllői Téli Szarvasgomba Ünnepről

tufa

Ilyenkor tavasszal nem sok szarvasgomba terem, de a jó időjárás és a kutyák mozgásidénye miatt erős rajtunk a „kirándulási kényszer”. A jó keresőkutyák ezeken a szép tavaszi sétákon is rendre találnak föld alatti gombákat, de többnyire csak tufa gombákat (tufa = tudományos fantasztikus, magyarán csak a tudomány számára érdekes gombácsek). Nem tudom biztosan ki találta ki, de azt hiszem talán először az indexes gombafórumon láttam ezt a találó kifejezést, remélem lesz valaki, aki emlékszik a pontos eredetére.

Tél végén és a nyár elején különösen sok ilyen gombát lehet találni. Amint a becenevükből is következik, ezek az általában apró méretű kis gombák étkezésre nem alkalmasak, azonban a mikológusok és amatőr gombakutatók nagy örömmel fogadnak róluk adatokat.

Mit csináljunk, ha tufa gombát talált a kutyánk? Ha van mikroszkópunk magunk is próbálkozhatunk a gombák határozásával és gyűjthetünk herbáriumot is. Ha nem tudjuk meghatározni, legjobb a gombát frissen eljuttatni szakemberhez és/vagy herbáriumba, de erre ritkán van lehetőség, tehát általában meg kell szárítanunk a gombát. Ehhez frissen félbe kell vágjuk, (ha több termőtestünk van, egyet hagyhatunk egészben) majd egy kis tégelyben hagyjuk megszáradni. Hasznos lehet ha készítünk fényképet a friss gombáról és az élőhelyről is. Ezenkívül a herbárium számára rögzítenünk kell néhány adatot is:

- Dátum

- Hely (GPS koordínáta a legjobb, de a közeli település is megteszi, ha nem akarjuk pontosan elárulni a helyet)

- A megtaláló neve

-

A fenti adatok nélkül nem igazán lehet használni a gombát, más adatokkal még tovább növelhetjük a minta használhatóságát:

- Az erdőtípus leírása

- A friss gomba néhány mulandó jellemzőjének leírása: szag, szín stb.

- Talajtípus

- Fénykép a termőtestről és élőhelyről.

Egyesületünknek, a Dunakanyar Szarvasgombász Egyesületnek is van saját herbáriuma, melyet tagtársaink látnak el tufa gombákkal, A herbárium segítségével hozzájárulhatunk egy-egy terület vagy erdőtípus pontosabb megismeréséhez vagy ritkább fajok elterjedését pontosíthatjuk, tehát kirándulásunk igen hasznos lehet. Számomra a szarvasgombászást pont az ilyen dolgok teszik hobbivá. Találni egy ritka fajt, olyan, mint kincset találni, gondolom az ősi vadászösztön dolgozik ilyenkor :)

Ha találsz tufa gombát, juttasd el nekünk! Köszönjük!

Link: dsze.hu

képek a múlt pénteki vacsoráról

2010.03.05. Kalla Kálmán szarvasgombás bemutatója

a képek között van Kalla Kálmán saját kézzel írt menüje, ami jelenleg a legjobb útmutatásunk az elfogyasztott falatkákról.

link:

Kalla Kálmán gasztronómiai bemutatója

Alighanem az év legmenőbb egyesületi előadásán vagyunk túl. A Gödöllői Királyi Kastélyban Kalla Kálmán Európa és Aranysapka díjas séf készített nekünk szarvasgombás falatkákat. Amikor felkértük Kálmánt az előadásra, tényleg csak jelképes kóstolóra gondoltunk, de végén egy rendkívül gazdag sokszínű vacsorácska kerekedett belőle. Az egyik legjobb szarvasgombás gasztroélményem ez az este. Sajnos mostanában nem megy a fényképezés, ezért ismét a többi résztvevőtől kérnék jobb képeket ezeknél. Köszönjük a kastélynak a helyszínt, Kalla Kálmánnak a csodás bemutatót és mindenkinek a segítséget!

szarvasgombás vodka

Angol barátunk rukkolt ki ezzel az újdonsággal, ami ellentétben az általunk eddig ismert szarvasgombás alkoholokkal nem tartalmaz aromát. (az aromakérdésről itt írtunk). Úgy tűnik hogy nagy örömünkre egyre több a szarvasgomba igazi izét kínáló termék jelenik meg a piacon.

"Black Moth is the world’s finest, all natural, truffle infused vodka. Made with European Périgord truffles, it’s five times distilled and three times filtered to deliver an exceptional finish."


Én erősen gondolkozom egy ilyen palack beszerzésén, érdekel még valakit?

régi gombász kép

Képeket válogatok, ezt a képet egy olaszországi fodrászat kirakatában fotóztam. Sajnos nem tudok semmi konkrétumot kiket ábrázol és mikor készült, egyszerűen csak tetszik. A kirakat amúgy tele volt sok más régi nem gombász fényképpel.

Programanjánló

A Dunakanyar Szarvasgombász Egyesület következő előadásán Kalla Kálmán Európa és Aranysapka díjas séf fog minket -kóstolóval egybekötve - a szarvasgombás ételek elkészítésének, a szarvasgomba konyhai felhasználásának rejtelmeibe bevezetni. A bemutatóra még korlátozottan fogadunk jelentkezéseket 2010. február 28.-áig a szarvasgombaszegyesulet@gmail.com e-mailcímen. Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Időpont: 2010.március 5. 17 óra.

A részvételi költség körülbelül 1500 Ft/fő.

Helyszín: Gödöllői Királyi Kastély.

###

A Magyar NetGombász Közhasznú Egyesület két előadásból álló ismeretterjesztő délutánt szervez és ajánl figyelmetekbe.

Beszélgessünk a mérges gombákról és a gombamérgezésről!

Nátz Eszter biomérnök gombásztársunk a gombákban előforduló toxinokról és más, a gombát fogyasztók egészségére káros egyéb veszélyes anyagokról beszél.

Dr. Zacher Gábor főorvos, Magyarország egyetlen baleseti belgyógyászati osztályának vezetője pedig a gombamérgezésekről, az osztályán előfordult esetek alapján összegezhető tapasztalatairól és nem utolsó sorban a gombamérgezés esetén szükséges teendőkről és a helyes segítő magatartásról tart előadást.

Időpont:

2010. március 6. (szombat) 14 óra.

Helyszín:

TIT Stúdió

1113 Budapest

Zsombolyai u. 6.

A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak! A program ingyenes.

137 éves cikk a szarvasgombáról

Az Erdészeti Lapokban jelent meg az alábbi szerző nélküli írás. Nemrég vettem észre, hogy elérhetővé tették ennek a patinás újságnak minden számát. Nagyszerű kincsesbánya! Remélem más folyóiratok is követik a példát. Érdekesség még, hogy a cikk kifejezetten hangsúlyozza, hogy nincs kapcsolat a szarvasgomba és a fa között, de 12 évvel később - nagyon gyorsan tolmácsolva Krebs 1880-as publikációját - ugyanez a lap már beszámol a fa és a gomba közötti élettani összefüggésről, Sym- biose-ról.

1871 és 2004 között 19 cikkben találni a szarvasgomba szót, és ebből 12 előfordulás 1871 és 1906 között jelent meg, jórészt még az 1880-as években Hollós László munkássága előtt. Úgy látszik ekkoriban kifejezetten divatos volt ez a téma, több cikk foglalkozik a szarvasgomba termesztéssel is. Az archívumban utoljára 1900-ból találunk külön cikket a szarvasgombáról és meglepő de 1906 és 1995 között még említés szinten sem találunk semmit.

1873 március

A királygomba. (Trüffel).

Azt állítják némelyek, hogy a királygomba nem önálló növény, hanem rovarszurás által létrejött földalatti gumó, mely július és augusztus hónapokban egy kis kékes szárnyú vékony rovar kedvéből akként keletkezik, hogy az a tőidbe hatolván, a tölgyfának véko'iy gyökerét ormányával megfúrja, s tojásait az akként előállott sebbe rakja; ezen sebhői folyik ki aztáu a gumóvá, illetőleg királygombává alakuló nyálkás anyag, melyben a gubacs-légyéhez hasonló életfolyamu rovar álczái laknak.

Ez állítás ellenében bátran mondhatni, hogy kevés botani-cus van, ki ne tudná, hogy a királygomba esinnag által sza­porodó önálló növény a hasgombák (Gasteromycetes) családjából.

Régebben, például 100 év előtt voltak botanicusok (Bütt-ner, Weis) kik a gombákat ugy tekintették, mint a rovarvilág kiegészítő részét, s azt állítottak", miután a gombákon (húsos) élődő rovarok" által tévútra vezettettek, hogy ezen gombák vagy önkénytelen életfolyam által támadtak, mint p. o. a csigán a csigaház, vagy hogy a bennök lakó rovarok mesterséges működése által jöttek létre, mint p. o. a méhek és darázsok lakai.

Behatóbb izsgálódás folytán azonban kiderült, hogy más a tényállás, mert ma már jobban ismervén e gombák életét, azokat megtudjuk különböztetni azon kinövések és gumóktól, melyek állatok közbenjárása folytán az élő növényeken támadnak, s melyek önálló szaporulattal nem birnak". A királygomba a földben szabadon nő és a szomszédos fák gyökereivel semmi­nemű szerves összeköttetésben nincs, holott valamennyi oly kinövés vagy gumó, mely az élő növényen, igy tehát a tölgy gyökerén is támad, é.s az állatok befolyásának köszöni eredetet, természetesen az anyanövénnyel van összeköttetésben, s ab' ól is táplálkozik.

A királygomba közép Németországban csaknem egyedül televényes mész, gypsz, vagy márga talajon álló zárt bükk-állabokban található 1" egész 1' mélységben a föld alatt, hol ősztől tavaszig érik meg, s tudvalevőleg külön e czélra kita­nított ebek által kerestetik fel.

Franczia és felső Olaszhonban, hol a királygomba szintén tenyészik s igen szorgalmasan kerestetik, jobbára tölgy és szelíd gesztenye erdőben lelhető fel, s felkeresésére sertéseket használnak. Az ebek és sertések e gombát azon kellemes illatról érzik meg, melyet az érett korában maga körül terjeszt. A királygombák rendszerint fészek alakban fekszenek egymás mellett egy helyt, s ott szaporodnak évről-évre, miért is a gomba keresők az ily helyeket megszokták jelölni.

E gombának két faja ismeretes, u. m. : az ehető vagy közönséges királygomba (Tuber cibarium) és a fehér király gomba (Tuber album.) Előbbi mogyoró és egész ökölnyi nagyságú gumó, melynek kérge barna ötszögü bibircsekkel van borítva; ellenben az utóbbi kisebb, sárga-fehér szinü és fino­mabb bibircsekkel borított kérgü, ez szintén ehető ugyan, de miután egészen szagtalan, az ínyenczek által nem becsültetik.

A királygomba belseje fehér husnemü és erek által már­ványozott gomba-anyággal van kitöltve, s ez erekben vannak a csekély nagyítás mellett már világosabb foltok alakjában előtűnő és 1 - 5 csirmaggal (Sporidia) ellátott csirhólyagok (asci.)

Gyakran találni a királygombán egy lapos világosbarna, 4 - 5 milliméter hosszú rovart az Anisotoma cinnamomeá-t, mely fajzadékát az érésben levő királygombába rakja, miáltal ez csaknem végkép felfalatik, ugy látszik, hogy e rovar lakás és élelem tekintetéből a királygombára van utalva. Ásásra alkalmas lábai könnyen megmagyarázzák, hogy miképen jut le a föld alatt lakó gombihoz, azonban e rovar sem életadója e gombának, mert csak akkor jelenik meg, mikor a gomba kifej-

lődésében már jó előrehaladt. Vannak-e még más e gombát pusztító rovarok is vagy nincsenek, az kétséges.

Ilyen pusztító rovarként még a Sepedon sphegeus említ­tetik, ez egy kékes-fekete karcsú légy, hossza 6-7 milimeter, előre nyúlt tapogatóval és hosszú sárga-veres lábakkal. E ro­var azonban sem a királygombán, sem annak tenyészhelyén még nem találtatott, de igen a vízpartokon, s igy alig hihető, hogy a királygomba lakója lenne, annál is inkább, mert lábai az ásásra nem alkalmasak.

Mindazonáltal ugy látszik, hogy az ezen czikk elején felhozott állítás e legyet illeti. Felette kétséges azonban, hogy e légy a tölgy kemény gyökerét arra alkalmatlan húsos szer­veivel megfúrni képes legyen.

Miután pedig Némethonbah a királygomba oly bükkösökben terem, hol még tölgy elő sem jő, kitűnik, hogy e gomba a tölgy gyökerével semminemű összeköttetésben nincs.

Található ugyan a tölgy gyökerén gubacs, mely a király­gombához hasonló, de cz a Cynips estera és C. radicis nevü legyek szúrása folytán származik.

A fennebbiekből tehát látható : 1) hogy a királygomba nem rovar-szurás utján keletkező gubacs, hanem önálló gomba­növény; 2) hogy a királygo.nbaalaku kinövések a tölgy gyö­kerén rovar szúrás által kapták lételüket; 3) hogy bizonyításra vár az, hogy a Sepedon sphegeus nevü légy a királygomba megrontója-e vagy nem?

Végül megemlíti még e sorok közlője, hogy e nevezetet "Király-gomba" azért használta, mert helyesebbnek és kere­settségéhez képest találóbbnak is tartotta, a gömbé vagy az épen helytelenül használt szarvasgomba nevezetnél.

siker

Egyfajta elismerésként értékelem hogy már nem csak a magyar nyelvű internetre lopnak kérdezés nélkül képeimből, hanem éppen a szarvasgombák egyik hazájából Olaszországból is innen vesznek kölcsön képeket! Ez az olasz blog egy fotómmal illusztrálja a szarvasgombás cikkét. Néhány év és lenyomjuk öket :D