137 éves cikk a szarvasgombáról

Az Erdészeti Lapokban jelent meg az alábbi szerző nélküli írás. Nemrég vettem észre, hogy elérhetővé tették ennek a patinás újságnak minden számát. Nagyszerű kincsesbánya! Remélem más folyóiratok is követik a példát. Érdekesség még, hogy a cikk kifejezetten hangsúlyozza, hogy nincs kapcsolat a szarvasgomba és a fa között, de 12 évvel később - nagyon gyorsan tolmácsolva Krebs 1880-as publikációját - ugyanez a lap már beszámol a fa és a gomba közötti élettani összefüggésről, Sym- biose-ról.

1871 és 2004 között 19 cikkben találni a szarvasgomba szót, és ebből 12 előfordulás 1871 és 1906 között jelent meg, jórészt még az 1880-as években Hollós László munkássága előtt. Úgy látszik ekkoriban kifejezetten divatos volt ez a téma, több cikk foglalkozik a szarvasgomba termesztéssel is. Az archívumban utoljára 1900-ból találunk külön cikket a szarvasgombáról és meglepő de 1906 és 1995 között még említés szinten sem találunk semmit.

1873 március

A királygomba. (Trüffel).

Azt állítják némelyek, hogy a királygomba nem önálló növény, hanem rovarszurás által létrejött földalatti gumó, mely július és augusztus hónapokban egy kis kékes szárnyú vékony rovar kedvéből akként keletkezik, hogy az a tőidbe hatolván, a tölgyfának véko'iy gyökerét ormányával megfúrja, s tojásait az akként előállott sebbe rakja; ezen sebhői folyik ki aztáu a gumóvá, illetőleg királygombává alakuló nyálkás anyag, melyben a gubacs-légyéhez hasonló életfolyamu rovar álczái laknak.

Ez állítás ellenében bátran mondhatni, hogy kevés botani-cus van, ki ne tudná, hogy a királygomba esinnag által sza­porodó önálló növény a hasgombák (Gasteromycetes) családjából.

Régebben, például 100 év előtt voltak botanicusok (Bütt-ner, Weis) kik a gombákat ugy tekintették, mint a rovarvilág kiegészítő részét, s azt állítottak", miután a gombákon (húsos) élődő rovarok" által tévútra vezettettek, hogy ezen gombák vagy önkénytelen életfolyam által támadtak, mint p. o. a csigán a csigaház, vagy hogy a bennök lakó rovarok mesterséges működése által jöttek létre, mint p. o. a méhek és darázsok lakai.

Behatóbb izsgálódás folytán azonban kiderült, hogy más a tényállás, mert ma már jobban ismervén e gombák életét, azokat megtudjuk különböztetni azon kinövések és gumóktól, melyek állatok közbenjárása folytán az élő növényeken támadnak, s melyek önálló szaporulattal nem birnak". A királygomba a földben szabadon nő és a szomszédos fák gyökereivel semmi­nemű szerves összeköttetésben nincs, holott valamennyi oly kinövés vagy gumó, mely az élő növényen, igy tehát a tölgy gyökerén is támad, é.s az állatok befolyásának köszöni eredetet, természetesen az anyanövénnyel van összeköttetésben, s ab' ól is táplálkozik.

A királygomba közép Németországban csaknem egyedül televényes mész, gypsz, vagy márga talajon álló zárt bükk-állabokban található 1" egész 1' mélységben a föld alatt, hol ősztől tavaszig érik meg, s tudvalevőleg külön e czélra kita­nított ebek által kerestetik fel.

Franczia és felső Olaszhonban, hol a királygomba szintén tenyészik s igen szorgalmasan kerestetik, jobbára tölgy és szelíd gesztenye erdőben lelhető fel, s felkeresésére sertéseket használnak. Az ebek és sertések e gombát azon kellemes illatról érzik meg, melyet az érett korában maga körül terjeszt. A királygombák rendszerint fészek alakban fekszenek egymás mellett egy helyt, s ott szaporodnak évről-évre, miért is a gomba keresők az ily helyeket megszokták jelölni.

E gombának két faja ismeretes, u. m. : az ehető vagy közönséges királygomba (Tuber cibarium) és a fehér király gomba (Tuber album.) Előbbi mogyoró és egész ökölnyi nagyságú gumó, melynek kérge barna ötszögü bibircsekkel van borítva; ellenben az utóbbi kisebb, sárga-fehér szinü és fino­mabb bibircsekkel borított kérgü, ez szintén ehető ugyan, de miután egészen szagtalan, az ínyenczek által nem becsültetik.

A királygomba belseje fehér husnemü és erek által már­ványozott gomba-anyággal van kitöltve, s ez erekben vannak a csekély nagyítás mellett már világosabb foltok alakjában előtűnő és 1 - 5 csirmaggal (Sporidia) ellátott csirhólyagok (asci.)

Gyakran találni a királygombán egy lapos világosbarna, 4 - 5 milliméter hosszú rovart az Anisotoma cinnamomeá-t, mely fajzadékát az érésben levő királygombába rakja, miáltal ez csaknem végkép felfalatik, ugy látszik, hogy e rovar lakás és élelem tekintetéből a királygombára van utalva. Ásásra alkalmas lábai könnyen megmagyarázzák, hogy miképen jut le a föld alatt lakó gombihoz, azonban e rovar sem életadója e gombának, mert csak akkor jelenik meg, mikor a gomba kifej-

lődésében már jó előrehaladt. Vannak-e még más e gombát pusztító rovarok is vagy nincsenek, az kétséges.

Ilyen pusztító rovarként még a Sepedon sphegeus említ­tetik, ez egy kékes-fekete karcsú légy, hossza 6-7 milimeter, előre nyúlt tapogatóval és hosszú sárga-veres lábakkal. E ro­var azonban sem a királygombán, sem annak tenyészhelyén még nem találtatott, de igen a vízpartokon, s igy alig hihető, hogy a királygomba lakója lenne, annál is inkább, mert lábai az ásásra nem alkalmasak.

Mindazonáltal ugy látszik, hogy az ezen czikk elején felhozott állítás e legyet illeti. Felette kétséges azonban, hogy e légy a tölgy kemény gyökerét arra alkalmatlan húsos szer­veivel megfúrni képes legyen.

Miután pedig Némethonbah a királygomba oly bükkösökben terem, hol még tölgy elő sem jő, kitűnik, hogy e gomba a tölgy gyökerével semminemű összeköttetésben nincs.

Található ugyan a tölgy gyökerén gubacs, mely a király­gombához hasonló, de cz a Cynips estera és C. radicis nevü legyek szúrása folytán származik.

A fennebbiekből tehát látható : 1) hogy a királygomba nem rovar-szurás utján keletkező gubacs, hanem önálló gomba­növény; 2) hogy a királygo.nbaalaku kinövések a tölgy gyö­kerén rovar szúrás által kapták lételüket; 3) hogy bizonyításra vár az, hogy a Sepedon sphegeus nevü légy a királygomba megrontója-e vagy nem?

Végül megemlíti még e sorok közlője, hogy e nevezetet "Király-gomba" azért használta, mert helyesebbnek és kere­settségéhez képest találóbbnak is tartotta, a gömbé vagy az épen helytelenül használt szarvasgomba nevezetnél.